Egy olyan weboldal bemutatkozó oldalát megnyitni, mint az enyém, nem is lehet másként, mint legkedvesebb költőm szavaival. Ez a versrészlet mindig nagyon közel állt a szívemhez, mert úgy éreztem: rólam szól.

Egész eddigi életemet a kötelességtudat hatotta át, legyen szó akár tanulásról, munkáról vagy gyermeknevelésről. Hogy mihez lenne kedvem és tehetségem hobbiként űzni, azért nem merült fel évtizedeken át, mert, ahogy az idézet is írja: zümmögtem, mint a rét, miközben hűségesen végeztem a rám bízott feladatokat. Három fiúgyermeket kellett apa nélkül felnevelnem és súlyosan beteg édesanyámat hosszú éveken át ápolnom. Senki másra nem számíthattak, csak rám.

Önmagam kedvének keresése ismeretlen fogalom volt, úgy gondoltam, hogy legfőbb erényem alázatomban és önmegtagadásomban rejlik. Egészen 2018 nyaráig, amikor Isten elhozott Gödöllőre, ebbe a csodálatos földrajzi, történelmi és kulturális értékekkel megáldott városba, ahol – valószínűleg a hely szellemének köszönhetően – rengeteg kreatív és tehetséges ember él. Itt kezdődött el nem csak a régiségek iránti rajongásom, de a bútorfestés, végül pedig a decoupage technika iránt fellobbanó szerelem is.

Természetesen nem csak a lakóhelyváltozás, de a mindennapi terhek mennyiségének jelentős csökkenése is kellett hozzá. A kettő elválasztatlan volt egymástól és szerencsémre szinte egy időben történt. Ahogy mondani szokták: jókor voltam jó helyen. Kimondhatatlanul hálás vagyok érte, hogy két és fél évvel ezelőtt elkezdődhetett az új életem. Minden bizonnyal azelőtt is meg volt bennem a szépség szeretete, de azon kívül, hogy a gimnáziumban rajz tagozatra jártam, sajnos nem sok lehetőségem adódott közvetlenül találkozni a művészetekkel. Most, hogy végre van időm és lehetőségem betekinteni a lelkembe, meginterjúvolni önmagam, már tudom, hogy mennyire ámulatba tudok esni egy-egy csodás festmény, porcelán, mesterien elkészített bútor vagy bármilyen művészi, lélekből született alkotás láttán. Innen pedig már csak egy lépés volt felfedezni önmagamban az alkotás iránti vágyat. Az önmagamra fordítható idő létrejöttével a vágy megvalósulásba fordulhatott. Ezeknek a gyönyörű tárgyaknak a megszületése hozta létre ezt az oldalt, azzal a nem titkolt céllal, hogy visszajelzést kapjak másoktól: van-e keresni valóm az alkotásnak ezen a területén? Örömöt tudok-e okozni ezeknek a szépségeknek az elérhetővé tételével?

A „Kincses Almárium” név egy éve született meg a szívemben: egy gyönyörű régi bútor képe jelent meg előttem, amelyet ha kinyitunk, szebbnél szebb kincseket fedezünk fel benne. Kívánom, hogy minél többen nyissátok ki ezt a csodás almáriumot és találjatok benne sok-sok szépséges kincset, amelyek örömöt okoznak nektek és szeretteiteknek!